Különleges vagdalthús, de nekünk csak gyíkhús: a ’70-es ’80-as évek iskolai kirándulásinak, vándortáborainak, építőtáborainak, korházainak és a Magyar Néphadsereg hideg élelmezésének alapeleme volt. Mellé egy Mackó sajt, egy sertés májkrém és esetleg egy Sport szelet két vastag szelet kenyér társaságában, és kész is volt a hideg csomag, mely túlélte a rendszerváltását, kormányváltásokat, és mai napig fel-felbukkan a hideg étkeztetésben. Fontos tudni, hogy a gyíkús konzerv paraméterei megegyeztek a nyeles gránát fejméreteivel, így a Globus konzervgyár hamar átállítható volt gránát készítésre is. Lehet, hogy honvédelmi érdek volt a gyíkhús gyártásának életben tartása, és ezért erőltették ezt általános iskolától az elfekvőig. Én a Magyar Néphadsereg kötelékében kerültem közelebbi kapcsolatba a gyíkhússal: napi minimum egy gyíkhús konzerv elfogyasztására voltam kalibrálva, melyet soha nem konzervnyitóval, hanem bajonettel nyitottam. Csak később ismertem meg azt a kulturált felbontási módszert, ahol a konzerv mindkét végét körbe vágjuk nyitóval, majd szép fokozatosan az egyik végét nyomva a másik végén kedv szerinti karikákat szelünk.

Összetevők: marhahús, ivóvíz, sertéshús, gyártási szalonna, szeparált sertéshúspép, kukoricakeményítő, sertésbőrke, sertésfejhús, szeparált baromfihúspép, szójaliszt, részlegesen zsírtalanított zsírszövet, vöröshagyma, szójafehérje koncentrátum, marhafaggyú, konyhasó, fűszerek, stabilizátor (difoszfátok), antioxidáns (aszkorbinsav)

Lehet ma is kapni? IGEN!

Fontos kérdések: Van-e valaki, aki a ’70-es ’80-as években volt ifjú, és nem evett gyíkhúst? Milyen más neve volt még a gyíkhúsnak?

(Holnap közkívánatra: Négercsók)