A napköziben a spenót szigorúan kemény tojással érkezett, bár az agárdi strand önkiszolgáló éttermében nyaranta gyakran láttam, hogy sokan tükörtojással eszik. (Hogy lehet az embernek önszántából spenótot választania egy önkiszolgáló étteremben? Én ilyen hibába mindenesetre sosem estem.) A napközis spenótot leveses tányérban kaptuk, evőeszközként kizárólag kanalat. A kanál vastag matt alumínium volt, a kemény tojás felvágására teljesen alkalmatlan. Ez a helyzet kárpótolt minket az aznapi spenótért, és hozzásegített a féllegális tojás harchoz: a tojást figyelmesen elhelyeztük a spenót közepén, a tojást a kilövési irányba tájoltuk, majd a kanalat meglehetősen erősen a tojás tetejére nyomtuk (mintegy elvágás céljából), és a tojás az előre kiszámított röppályán az áldozatra ugrott spenótostul, mindenestül. Természetesen érkeztek ellencsapások is, a már jól ismert koreográfia szerint. ... lassanként mindenki és minden spenótos lett. Sokszor kellett intővel felelnünk egy-egy ilyen tettünkért, hiába bizonygattuk a tanítónéninek, hogy mi csak a tojást akartuk felvágni. A spenótot persze meg nem kóstoltam volna, de spenótos tojással lövöldözni mindig jól esett.
(Kedden: Napközis mákos tészta)
Retro Gastro vendégposzt!
Amennyiben ellenállhatatlan vágyad támad, hogy másokkal is megoszd poszt formájában a ’70-es, ’80-as évek gasztronómiai emlékeid, küldd el a retrogastro-vendegposzt@freemail.hu címre, és publikálom. Vendégposzt szabályzat: A poszt egy jól körülhatárolható témáról szóljon, kb. 1.500-2.000 karakteres legyen, lehetőleg korabeli képpel illusztrálva (amennyiben a kép az Internetről származik, a származási cím megjelölésével.)
