Vendégposzt Szalacsi Dezsőtől
Valamikor a 60-as 70-es évek fordulóján, amikor a csokoládépiacon a Sport szelet már bejáratott brand volt, a Szerencsi csokoládégyár cukrászai gondoltak egy merészet és létrehoztak egy olyan csokoládés darabárut, mely egyszerre volt konkurenciája a minden nap a zsebünkben lapuló Balaton szeletnek, Csilla szeletnek vagy magának a verhetetlen Sport szeletnek és a desszert kategóriába tartozó konyakmeggynek vagy a Macskanyelvnek. Ez volt a Melódia szelet. Ostya alapú mogyorókrém halmok sorozata, kizárólag étcsokoládéban. Roppanós, de mégis krémes, édeskésen telt és keserű egyben. Csomagolása a kor dizájnja mellett is nagyon mutatós volt. A teljesen sztaniol csomagolás ünnepi hangulatot kölcsönzött fogyasztásának. Az előbb felsorolt többi csoki maximum árban vehette fel a versenyt, hiszen a Melódia, már akkor sem az olcsóbb édességek közé tartozott.
Valamikor a 80-as évek végén eltűnt, hogy aztán 2004-ben ismét felbukkanjon. Az időközben bezárt Szerencsi csokoládégyár gyártósorait megvásárló Szerencsi Bonbon kft kezdte el gyártani. Mivel a nevet korábban megvette a Stühmer, ezért Szerencsi retro néven forgalmazzák. A Stühmer melódiája azonban sem ízében, sem formájában, sem csomagolásában nem hasonlít az eredetire. Ráadásul elkövették azt a szentségtörést, hogy a mai divatnak megfelelően két változatban is gyártják. Vagyis tejcsokis formában is. Ez kb. olyan, mintha a piros mogyorósat tejcsokiból készítenék.
Az eredeti ízeket a Szerencsi retro szelet hozza vissza, bár a neten sokan állítják, hogy már ez sem az igazi. Pedig szerintem csak kikoptak már a gyerekkor ízei a nyelvünkről és az idő távlatából erre is valami mennyei finomságként emlékezünk.
Lehet ma is kani? IGEN!
(Holnap: Porcukor)
