A mákos tészta biztos siker volt a napköziben. A tészta mindig mokány volt (al dente); szétfőtt tésztával sosem találkoztam, éppen csak a mák mennyisége lehetett volna több, de azért az is rendben volt. Általában gulyás leves után kaptuk főételként, és ilyenkor rendre repetáért álltunk sorba. A fogmosás ebéd után nem nagyon dívott a napköziben, ezért estig ültek a mák szemek a fogaimban, nem is titkolván, hogy mi volt ebédre. Alkalmanként a napköziben a pluralizmus jegyében mákos és diós tészta közül választhattunk, és egy-egy opportunista osztálytársam ilyenkor diós tésztát kért, ami valóban nagyobb inkognitót nyújtott ebéd után, mivel a mák szemek nem villogtak a fogai között. Én mindenesetre ilyen elhajlásra nem voltam képes, és állhatatosan maradtam hűséges a mákos tésztához.
(Pénteken: Napközis káposztás kocka)
Retro Gastro vendégposzt!
Amennyiben ellenállhatatlan vágyad támad, hogy másokkal is megoszd poszt formájában a ’70-es, ’80-as évek gasztronómiai emlékeid, küldd el a retrogastro-vendegposzt@freemail.hu címre, és publikálom. Vendégposzt szabályzat: A poszt egy jól körülhatárolható témáról szóljon, kb. 1.500-2.000 karakteres legyen, lehetőleg korabeli képpel illusztrálva (amennyiben a kép az Internetről származik, a származási cím megjelölésével.)
