Mi sem volt megszokottabb a '70-es években, mint a konyhában éppen forró vagy már kifutott tej. Abban az időben (és természetesen előtte is) a tej nem került hetekre illetve hónapora gyárilag tartósítva, a friss tej pedig gyorsan megromlott, ezért a tejforralás a háztartás szerves részévé vált. A tej pedig a forralás eredményeképpen rendre kifutott. Erre az összefüggésre alapozódott a tejforraló láboska ipari méretű gyártása. A tejforraló dupla falú edényke volt, mely két fala közé vizet kellett tölteni, majd a víz feltöltési nyílásába egy kis síppal ellátott dugó került elhelyezésre. Amint a víz forrt, a síp fünyülni kezdett, akár egy kukta, kiugrasztva minden melegvérű állatot és embert a bőréből, de egyben garantálva, hogy a tej alatt a láng elzárásra kerüljön mielőtt a tej kifutna. Ebből a termékből a Csehszlovák és az NDK ipar látta el hazánkat, megbízható minőségben és mennyiségben. Nagyon örömmel fedeztem fel az Interneten, hogy továbbra is forgalmazzák, de immáron hazai gyártóval (Romhányi János finommechanikai műszerész mester).
Lehet ma is kapni? IGEN!
(Kedden: Napközis meggyleves)
Retro Gastro vendégposzt!
Amennyiben ellenállhatatlan vágyad támad, hogy másokkal is megoszd poszt formájában a ’70-es, ’80-as évek gasztronómiai emlékeid, küldd el a retrogastro-vendegposzt@freemail.hu címre, és publikálom. Vendégposzt szabályzat: A poszt egy jól körülhatárolható témáról szóljon, kb. 1.500-2.000 karakteres legyen, lehetőleg korabeli képpel illusztrálva (amennyiben a kép az Internetről származik, a származási cím megjelölésével.)