A szocialista élelmiszeripar válasza a tömbösödött porcukorra a lisztcukor volt. A porcukorba 4% lisztet kevertek, mely arra volt hivatott, hogy a porcukros zacskóba besurranó nedvességet megkösse, és ezzel elkerülje a tömbösödést. Az új termék a lisztcukor nevet kapta. Az eredmény átütő volt: a porcukor ismét porcukorrá vált, bár használati értéke így lisztesen minimálisra zsugorodott. A lisztcukros zacskó ajánlása alapján sütemények elkészítéséhez kiváló alapanyagnak bizonyult, arról viszont már nem került említés, hogy vajon mi másra lehetett használni egy összelisztezett cukrot (kávéba, saláta öntetbe vagy talán öcsinek a túrós tésztájára?) Érthetően, a kezdeti eufória után a háziasszonyok mégis megmaradtak a tömbösödött porcukornál, és a lisztcukor (se nem liszt, se nem cukor) rövid idő alatt az élelmiszer ipari újítások szemétdombján találta magát; kortársaival ellentétben még a rendszerváltást sem élhette meg.
Lehet m is kapni? NEM.
(Holnap: Maci csoki)
Retro Gastro vendégposzt!
Amennyiben ellenállhatatlan vágyad támad, hogy másokkal is megoszd poszt formájában a ’70-es, ’80-as évek gasztronómiai emlékeid, küldd el a retrogastro-vendegposzt@freemail.hu címre, és publikálom. Vendégposzt szabályzat: A poszt egy jól körülhatárolható témáról szóljon, kb. 1.500-2.000 karakteres legyen, lehetőleg korabeli képpel illusztrálva (amennyiben a kép az Internetről származik, a származási cím megjelölésével.)