Az Retro Étlap totó érdeklődés hiányában kevés részvéttől övezve csendben kimúlt. Retro étlapok még lesznek, de tipp nuku. Jó böngészést!

Az étlapot a Philippe - a belga étterem bocsátotta rendelkezésre.

 

Címkék: retro április gasztronómia gastro csárda étlap 27. nádfedeles 1975.

A bejegyzés trackback címe:

https://retrogastro.blog.hu/api/trackback/id/tr392926853

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hajdul (törölt) · http://hajdulaszlo.wordpress.com/ 2011.05.24. 21:18:15

Volt érdeklődés, de nagyon nehezek voltak a feladványok

MittuDomain 2011.05.25. 11:40:03

Ezek a gépelt étlapok..régi szép idők hehe.
Most tolnék egy pacalt főtt krumplival :)

nagypapi · http://kozosgomba.blogspot.hu/ 2011.05.30. 12:43:16

Bár már nincs tétje, azért ideírom az Utasellátóra be nem küldött fejtegetésem:
"Úgy hittem, bölcs döntés lesz megvárnom, mit tippelnek az Urak, de ahogy elnézem, így sincsen több kapaszkodóm, mint ha elsőnek léptem volna.
Lássuk a sarokpontokat:
A kikötő – és valószínűleg az Utasellátó is - a Budapest-Bécs szárnyashajó járat végállomásaként 1962-től működik. (vajon kint van még a zománcozott táblán az „ÁLLAMHATÁR – STAATGRENZE – FRONTIER” felirat?)
Lehetett német nyelvű étlapja is? Ha igen, ez jelenthetné azt, hogy az „üzemegység” nemzetközi területen, kvázi a tranzitban volt, és a szezonális nyitva tartást is behatárolná: április 30 – szeptember 30. Ez utóbbi mégis indokolt, hiszen egy Utasellátó ott működik, ahol utas is jelen van, nem szólva arról, hogy a Belgrád rakparton és környező kis utcákban elég sok becsületsüllyesztő üzemelt.
Ezzel együtt átugorhatunk minimum 6 évet, merthogy a Coca Cola 1968-ban jelent meg idehaza. A rollóval nem foglalkoznék, szimpla helyesírási hibának veszem, bár a szőlő a ’70-es évekig (még én is így tanultam) szöllőként is elfogadott volt.
A sós rúd (ropi?) lehetne még támpont, de erre vonatkozó adatot nem találtam.
Másik ilyen a Sertésborda Dunapart módra (habart tojással töltve), és bár ma is felbukkan néhol, kormeghatározásra alkalmatlan. Ami érdekes, hogy a szelet kenyér ára nincsen feltüntetve, evidens módon 30 fill. lehetett, normál vendéglőkben a kenyereslány akkoriban 50 fillérét árulta.
A kérdés, mikor volt az akkoriban…
Az étlap design nekem a ’60-es évek végét sugallja. Ja, és a Márka vermut egysége helyesen deciliter."
süti beállítások módosítása