A kelkáposzta-főzelék a neve miatt fenntartás nélkül kiközösítésre ítéltetett a napközis ebédek széles skáláján. Nem azért, mert a többi annyival jobb lett volna, de dolgozatok, házi feladatok és kötelező olvasmányok alatt roskadozván demonstratívan utasítottuk el ebédnél, azt ami kell. Így a kelkáposzta főzelék jelentős részre rendre a nagy, 50 literes lábosban végezte, mivel még megkóstolásra sem méltattuk. Néhány napközis tanító néni, próbálván jó példával járni előttünk, fogyasztott el egy-egy tányért belőle, ez azonban mit sem segített a kiközösítésen. Amennyire nem volt sikere a kelkáposzta-főzeléknek, annyira szerettük a Frankfurti levest, már csak a neve miatt is: egy csepp Nyugat! Jóval később tudtam meg, hogy a Frankfurti leves szintén kelkáposztából készül, de erről szóljon a következő bejegyzés.
Kérdés: Volt, aki szerette, és megette?
(Pénteken: Napközis frankfurti leves)
Retro Gastro vendégposzt!
Amennyiben ellenállhatatlan vágyad támad, hogy másokkal is megoszd poszt formájában a ’70-es, ’80-as évek gasztronómiai emlékeid, küldd el a retrogastro-vendegposzt@freemail.hu címre, és publikálom. Vendégposzt szabályzat: A poszt egy jól körülhatárolható témáról szóljon, kb. 1.500-2.000 karakteres legyen, lehetőleg korabeli képpel illusztrálva (amennyiben a kép az Internetről származik, a származási cím megjelölésével.)
