A napközik és menzák egyik felejthetetlen emléke a méltán népszerű grízes tészta. Grízes tészta a hétfői ebédek biztos befutója volt, a ’70-es, ’80-as években a hétfő a menzákon rendre hús mentes nap volt, különböző logisztikai és hűtő kapacitások akkor még meg nem oldottsága nyomán. A grízes tészta nagy kedvenceim közé tartozott, repeta ebből mindig dukált. Közös vonása volt a csokoládés piskótával, hogy otthon ilyet sosem ettem, annak ellenére hogy édesanyám tudta, mennyire szeretem. Mi is volt a grízes tészta titka? Valójában nem több, mint, hogy édes volt és sok. Ennyi már elég volt ahhoz, hogy a gyerekek kedvencévé váljon. Sok nosztalgia fűz ehhez a finomsághoz, és mára alig-alig akad lehetőségem, hogy hozzájuthassak. Így nyaranta a balatonfüredi Marina hotel svédasztalos vacsorájának gyerek sarkában rendre ott állok az 5-6 éves gyerekek között, hogy magamnak is szedhessek a rég múlt csemegéjéből.
(Őszi szünet. Legközelebbi bejegyzés november 3-án)
Retro Gastro vendégposzt!
Amennyiben ellenállhatatlan vágyad támad, hogy másokkal is megoszd poszt formájában a ’70-es, ’80-as évek gasztronómiai emlékeid, küldd el a retrogastro-vendegposzt@freemail.hu címre, és publikálom. Vendégposzt szabályzat: A poszt egy jól körülhatárolható témáról szóljon, kb. 1.500-2.000 karakteres legyen, lehetőleg korabeli képpel illusztrálva (amennyiben a kép az Internetről származik, a származási cím megjelölésével.)
