A színes golyórágó azért volt nagyon jó, mert (ellentétben a laprágóval) 2-3-at összerágva óriási lufikat lehetett fújni belőle. Egy-egy ilyen rágót egész nap képesek voltunk rágni; ebédnél a tányér szélén pihent, majd ismét vissza a szájba. 1980 augusztusában azon kevés szerencsés gyerekek közé tartoztam, akik Lengyelországban vehettek részt egy 10 napos nemzetközi úttörőtáborban. Erre a hosszabb útra jelentős mennyiségű golyórágót csomagoltam, bár akkor még nem tudtam, hogy milyen fontos csereeszköznek bizonyul majd a Biesko-Biala-i táborban. A lengyel úttörők harcer csajkát, kést, övet vagy akár hátizsákot is cseréltek egy-egy golyórágóért. A rágó darabja akkor 1 Ft volt, ami nem volt komoly összeg egy bőr övért vagy hátizsékért, így méltán voltam büszke, hogy milyen jó üzletet kötöttem. A fejemben már kereskedelmi mennyiségű tranzakciók terveit is szövögettem, melyek több ok miatt sem valósultak soha meg.
(Holnap: Iskolatej)
(A képet kenyi küldte. Köszönöm!!)
Retro Gastro vendégposzt!
Amennyiben ellenállhatatlan vágyad támad, hogy másokkal is megoszd poszt formájában a ’70-es, ’80-as évek gasztronómiai emlékeid, küldd el a retrogastro-vendegposzt@freemail.hu címre, és publikálom. Vendégposzt szabályzat: A poszt egy jól körülhatárolható témáról szóljon, kb. 1.500-2.000 karakteres legyen, lehetőleg korabeli képpel illusztrálva (amennyiben a kép az Internetről származik, a származási cím megjelölésével.)